Gluténérzékenység, Cöliákia

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység - orvosi nevén cöliákia - a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.

 Világszerte, így hazánkban is egyre nagyobb a cöliákiában szenvedők aránya, a rejtett, más néven lappangó érzékenyeket is figyelembe véve pedig valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett. A gluténérzékenységben szenvedőknek többnyire egész életükben szigorú, gluténmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak a gabonafélékben (búza, rozs, árpa, zab) található glutént tartalmazó élelmiszereket.  A történések az ezekben a növényi magvakban lévő glutén, annak is a gliadin részének hatására végbemenő immunológiai reakció számlájára írhatóak. Ez a fehérje károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, ezáltal a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása zavart szenved, és hiánybetegségek alakulnak ki. Elsősorban a vékonybél kezdeti szakasza sérül, de lehet az elváltozás kiterjedtebb is. A nyálkahártya elsimul a bélbolyhok eltűnésével, a felszíni sejtek leválása miatt sérül azok működése és az összes tápanyagféleség felszívása. Gyermekkorban ez a fejlődés és növekedés elmaradásához vezet, 10%-ban akár rosszindulatú daganatok kifejlődésére is lehet számítani

Leggyakrabban a gluténtartalmú étrend bevezetése után kisdedkorban, de bármely életkorban kialakulhat.

Gyermekkorban: súlygyarapodási- növekedési zavar, krónikus hasmenés, haspuffadás, hasi fájdalom, emésztetlen-, tömeges-, zsírfényű széklet, vashiányos vérszegénység, fogzománc-fejlődési zavar a leggyakoribbak.

Felnőttkorban: Nincs egyetlen típusos megjelenési forma. Számos tünet (pl. vashiányos vérszegénység, súlycsökkenés, csontfájdalom, izom-, izületi fájdalom, ödéma és bőrrendellenességek, ekcéma, fáradság, fejfájás,) másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából adódó hiányállapot következményeként jelentkezik. Az egyértelmű táplálkozási tünetek (pl. hasmenés, hasi diszkomfort érzés, haspuffadás) segítik a megfelelő diagnózis felállítását

A diagnózis felállítása gasztroenterológiai centrumokban történik. Gyanú esetén a gondos vizsgálat mindig a beteg kikérdezésével kezdődik. Az orvos feltérképezi, van-e lisztérzékeny a családban, mióta, milyen tüneteket észlelt magán a beteg, majd a külső tüneteket veszi sorra. Ezután a diagnózis néhány célzott vizsgálattal rövid idő alatt és megbízhatóan kideríthető.

A cöliákia diagnózisához az alultápláltság megállapításán kívül egyrészt ki kell mutatni a cöliákia-specifikus (cöliákiára jellemző) ellenanyagokat a vérszérumból végzett ellenanyag-vizsgálatokkal (ún. szerológiai vizsgálat), másrészt a vékonybél-biopsziával (szövetmintavétellel) a következő jellemzőket kell igazolni: a vékonybél-bolyhok megfogyatkozását, sérülését, valamint a gluténmentes diéta határára a tünetekben bekövetkező javulást. Ehhez fontos, hogy a beteg ne hagyja el étrendjéből a glutént mindaddig, míg az első vékonybél-vizsgálat meg nem történik, ez ugyanis az egyetlen teljesen megbízható mód a diagnózisra.

Elsőként általában vérvizsgálatot végeznek.

Az étrendből a glutént ki kell iktatni. A lisztérzékeny csak gluténmentes alapanyagokból készült ételeket fogyasszon. Fontos, hogy nem csak az alapanyagoknak, hanem a végtermékeknek is gluténmentesnek kell lenniük, ugyanis az élelmiszerek készítése során, a munkafolyamatok alatt is kerülhet gluténszennyeződés a végtermékekbe!

A diéta bevezetése után már két héttel gyors javulás következik be, a székletürítés ritkul, mennyisége normálisra csökken, az étvágy visszatér. A beteg testileg, hangulatilag jobban érzi magát, a fogyás megáll, a testsúly helyreáll. A bélbolyhok regenerálódása azért ennél lassúbb, legalább három hónap kell a szöveti kép javulásához. A regenerálódáshoz szükséges idő attól függ, mennyire volt súlyos állapotban a bélnyálkahártya. Idővel a nyálkahártya felszívóképessége is javul. A teljes regeneráció fél, egy év alatt történik meg.

A kezelés másik fontos eleme, főként a diéta kezdetén, amikor a felszívódás még nem tökéletes, a tápanyag-hiány tüneteinek enyhítése vitamin- és nyomelem-készítményekkel:
A zsírban oldódó vitaminokat nagy mennyiségben, injekcióban is szokták adagolni. Pótlásukkal megszűnik például a véralvadási zavar, ha K-vitamin adásával újból elegendő, a véralvadásban szerepet játszó protrombin termelődik. A D-vitamin hiányának pótlása a csontok anyagcseréjének javulását eredményezi. A kalcium és magnézium felszívódási zavara miatti görcsök veszélyét csökkenti az ásványi anyagok pótlása. 

Megelőzésre sajnos nincs mód, a fegyelmezett diétával azonban a betegség szövődményei kivédhetők.
Csecsemőkorban, hat hónapos kor előtt az anyatejen kívül lehetőleg ne kapjon más élelmet egyetlen gyermek sem, s főként tilos a hozzátáplálás és elválasztás esedékes ideje előtt bármilyen lisztes élelmet adni. Ezzel egyben megelőzhető, hogy a lisztérzékeny csecsemőkben korai tüneteket idézzünk elő.

Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor az emberek arról számolnak be, hogy, ha gluténmentesen étkeznek, akkor megszűnnek hasi panaszaik, könnyebbnek érzik magukat, ritkábban betegszenek meg, elmúlik tartós fáradtság érzetük, esetleg sikerül leadniuk néhány fölösleges kilót. Ha viszont visszatérnek az általános étrendhez, akkor cöliákiás tüneteik jelentkeznek.

Ugyanakkor a részletes szakorvosi vizsgálat során nagyon sokszor semmilyen kóros eltérést nem találunk. Ezekre az esetekre manapság a „nem-cöliákiás gluténérzékenység” kifejezést használjuk. A nem-cöliákiás gluténérzékenység egyre gyakrabban szerepel tudományos közleményekben, újságok orvosi rovataiban is, pedig sem a kialakulás okait, sem a szervezetben zajló folyamatokat nem ismerjük részleteiben. Ez a fő oka annak, hogy nagyon sokan nem is gondolják, gondolhatják magukról, hogy ilyen problémával küzdenek. Leginkább bélműködés zavaraival küszködő, felnőtteknél figyelhető meg. A tünetek (hasfájás, puffadás) a glutént tartalmazó élelmiszerek elfogyasztása után jelentkeznek. Sokszor gyakoriak a nem gyomor-bélrendszeri panaszok is, mint a fejfájás, fáradtság, izomgörcsök.

"A Dermatitis herpetiformis egy herpesz-szerű bőrfekély, mely a fejen, térden, könyökön, háton és a fenéken jelentkezik. Ez volt az első, orvostársadalom által feljegyzett nem cöliákiás gluténérzékenység, melynek esetén a betegeknél nem voltak kimutathatók a béltraktussal kapcsolatos tünetek. A gluténmentes diéta hatására a bőrgyógyászati tünetek elmúltak és ekkor döbbentek rá az orvosok, hogy a glutén intolerancia tünetei nem feltétlenül függnek össze a bélpanaszokkal.

A hasmenést, gázosodást, puffadást és egyéb emésztésbeli zavarokat leggyakrabban a cöliákiás betegséggel azonosítják. A vizsgálatok azonban sokszor nem mutatnak megemelkedett anti-gliadin antitesteket vagy károsodott bélbolyhokat ezeknél a betegeknél, aminek eredményeképpen arról informálják őket, hogy a tüneteik nincsenek kapcsolatban a luténérzékenységgel. Mégis, ha gluténmentes étkezésre váltanak, javul az állapotuk. 
A gluténmentes diéta kipróbálása veszélytelen, bárki alkalmazhatja a gyógyító terápiája részeként.

A glutén néha a „háttérből” van hatással a viselkedésre és a hangulatra. A „ködös agy” érzése vagy a koncentrációhiány, az ingerlékenység és a motiváció hiánya mind árulkodó jelek, melyeket a glutén intolerancia is okozhat. (Dobrai Erzsébet)"

Pékáruk: A búza-, árpa- és a rozspehely és -liszt, ill. a zabpehely helyett javasolt a kukorica, a rizs-, a köles-, a hajdina-, a sárgaborsó- és a szójaliszt, valamint a kukorica- és a burgonyakeményítő. A kereskedelmi forgalomban készen is beszerezhető gluténmentes kenyér, száraztészta, édesipari termékek, konzervek, sütemény- és kenyérporok. Utóbbiból levesbetét, főtt tészta, gombóc és palacsinta is készíthető.

Húsok: Hal, baromfi, sovány sertés, marha, nyúl, vad párolva, főzve, sütve, fóliában, sütőzacskóban sütve, római tálban grillezve, mikrohullámú sütőben elkészítve fogyaszthatók. A húsipari készítmények állománymódosítóként glutént tartalmazhatnak, ezért az OÉTI-lista mérvadó.

Tejtermékek: Az ízesítés nélküli tej, író, túró, juhtúró fogyasztható. A natúr kefir, joghurt, tejföl, tejdesszert, joghurt hab, túrókrém, ízesített joghurt csak akkor, ha jelölten gluténmentes, illetve gyártó által garantált. A sajtok - a holland sajtokat kivéve - fogyaszthatók.

A tojás gluténmentes, ezért tetszés szerint fogyasztható.

Zöldségek, gyümölcsök: Gluténmentesek, frissen és gyorsfagyasztva egyaránt használhatók. A gyorsfagyasztott burgonya kivétel, gluténtartalmú lehet. A gyümölcsök közül az import zöld alma gluténtartalmú bevonatot tartalmazhat, fogyasztása tilos.

Zsírok: A zsiradékok gluténmentesek, kivéve egyes szalonnaféléket, melyekből csak a listán szereplők fogyaszthatók. A gyümölcsök, olajos magvak ajánlhatók.

Fűszerek és ízesítő anyagok: A zöld és száraz fűszernövények gluténmentesek, a feldolgozott termékek nem javasoltak.

Italok: A víz, ásványvíz, rostos és szénsavas üdítők, teák gluténmentesek.

Bébiételek: A szabályosan forgalomba hozott, egy éves korig adható bébitápszerek mind gluténmentesek

forrás: /www.allergiakozpont.hu/, dr. , ételallergiásoknak, hu,panikbetegseg.eu